A magyar felsőoktatás több éve átállt a kreditrendszerű képzésre, ami megkönnyíti a tanulmányok egyéni ütemezését, és lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy más intézményben vagy akár külföldön folytassanak tanulmányokat, amelyeket anyaintézményük beszámít, így nem tart tovább a diploma megszerzése.

A magyar felsőoktatási intézményekben évek óta kreditrendszerben folyik képzés. A kredit egy mérőszám, a tantervben előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges munkamennyiséget mérik vele (órában). Egy szak elvégzéséhez meghatározott számú kreditet kell teljesíteni. Egy kredit  rendszerint 30 órát jelent, egy szemesztert 30 kredittel lehet teljesíteni. Természetesen a hallgató megteheti, hogy az egyik félévben több, a másikban kevesebb kreditet teljesít. Így lehetővé válik számára, hogy saját egyéni tempójában tanuljon - természetesen a  megszabott időkeretek között (pl. az alapképzésben 6, egyes helyeken 7 félév). Tovább könnyebbség, hogy nem kell félévet ismételnie, ha egy felvett tárgy követelményeit nem teljesítette, felveheti ismét a következő félévben. Ugyanígy, ha nem teljesítette a félévre előírt kreditszámot, a következő félévben egyéni tanrenddel "behozhatja" lemaradását. Pusztán annyi megkötés van, hogy nem vehet fel olyan tantárgyat, amelynek a felvételéhez szükséges tanulmányi kötelezettségeket még nem végezte el.

A rendszer ezenkívül lehetővé teszi, hogy a hallgató egy tantárgyat saját felsőoktatási intézménye másik karán, más felsőoktatási intézményben vagy külföldön teljesítsen. A máshol teljesített tantárgyak elismerésének rendszerét kreditátvitelnek nevezik. Ez a rendszer egész Európában működik Európai Kreditátviteli Rendszer (European Credit Transfer System, ECTS) néven, ez segíti elő a hallgatói mobilitást a külföldi egyetemeken folytaott részképzés anyaintézményben való elfogadtatásával.