A legtöbb felsőoktatási intézmény működtet karrierirodát, de a diákok zöme nem él a lehetőségekkel. Bár a szakemberek számos csatornán keresztül próbálják megszólítani a hallgatókat, csak egy szűk, céltudatos réteg veszi igénybe a változatos és hasznos szolgáltatásokat - egyénre szabott tréninget, életvezetési tanácsadást.

- Friss diplomásként szinte üres az ember önéletrajza. Segítettek ennek feltöltésében, és eljuttatták a jelentkezésemet olyan helyekre is, ahova máskülönben esélytelenül pályáztam volna - mondja Arató Márk, aki jelenleg az SAP kommunikációs feladatait látja el. Az egykori diák 2005-ben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) karrierirodájának segítségével került a gazdasági minisztérium sajtóosztályára pályakezdőként, ami későbbi munkahelyein első osztályú ajánlólevélnek bizonyult. Szerinte a legfontosabb mégis az iroda munkatársaival kialakított személyes kapcsolat volt, főként azért, mert a hasznos információkhoz hamarabb hozzájutott, mint a többiek.

A karrierirodák fontos, a munkaerőpiacon hasznosítható segítséget nyújtanak, a diákok jelentős része mégsem él a lehetőségekkel. Számos irodavezető panaszkodik arra, hogy csak egy szűk, lelkes réteg keresi fel őket, a többieket hiába próbálják különböző csatornákon keresztül elérni, passzivitásba és érdektelenségbe ütköznek - hangzott el egy hallgatói tanácsadásról szóló konferencián.

A karrierirodák látogatottságát és kihasználtságát tekintve más helyzetben vannak a több tízezer hallgatót oktató egyetemek és a néhány ezer fős magánintézmények. Előbbiekben elsősorban automatizált folyamatokkal, csoportos keretek között oldható meg diákok támogatása, utóbbiakban az egyéni, személyre szabott karrierfejlesztésre helyezik a hangsúlyt.

- Azok, akik a céges gyakorlatukon jól szerepeltek, állásajánlattal hagyják el az iskolát, és nem pályakezdő munkanélküliként vágnak neki az életnek - magyarázza Ránki Zsuzsa, az International Business School (IBS) karrierirodájának a vezetője. Itt nem csupán a kötelező gyakornoki időszakot szervezik meg a hallgatóknak, hanem egy többszintű, kari és évfolyamonkénti karrier-tanácsadási rendszert is fenntartanak, ami segíti a diákokat abban, hogy sikereket érjenek el az álláskeresés során, és helytálljanak a munkahelyen.

Az IBS-ben már az első évfolyamon megkezdik a felkészítést. Figyelik, mennyire kezdeményezők, kreatívak a tanulók, hogyan működnének alkalmazottként, vezetőként. Maguknak valók-e, vagy inkább csapatjátékosok, képesek-e delegálni a feladatokat, jól gazdálkodnak-e a rendelkezésükre álló idővel. Az eredménytől függően a diákok egyénre szabott tréningeket kapnak, így megfelelően felkészülnek, mire a gyakornoki év elkezdődik. A másodéveseket a szakmai gyakorlatra trenírozzák: segítenek nekik az önéletrajz és a motivációs levél megírásában, próbainterjúkat biztosítanak. A karrieriroda folyamatosan fejleszti vállalati kapcsolatait: az IBS-ben évente nagyjából 160 magyarországi állást és 30-40 külföldi helyet hirdetnek meg.

A harmadik tanévet, összesen 11 hónapot, teljes munkaidőben minden IBS-hallgató a szakmai gyakorlati helyén tölti. Ez idő alatt a karrieriroda személyes konzulenst biztosít számukra, aki segít beépíteni a tananyagban szereplő, illetve a munkahelyen szerzett ismereteket. A szakmai gyakorlatról esettanulmány keretében beszámolót is készítenek a diákok.

A negyedéveseket kifejezetten az állásszerzésben támogatják. A hallgató megtudhatja, hogyan pályázzon, milyen egy pszichológiai teszt, miért használják, mit mérnek vele, hogyan tudja a legjobb formáját hozni egy felvételi beszélgetésen. Igaz - mint azt Ránki Zsuzsától megtudtuk -, a hallgatók jelentős hányada a negyedéves tanulmányokat már úgy folytatja, hogy a munkahelyükről engedik el őket.

- A diákok olyan kiegészítő ismereteket sajátíthatnak el nálunk, amelyek megkönnyítik a belépést a munkaerőpiacra - foglalja össze Major Szilvia, a BKF Karrier Centrumának igazgatója. - Egy munkaattitűd mérésére szolgáló teszt alapján felmérjük, kinek mi az erőssége, így egyénre szabott tanácsokkal tudunk segíteni.

Állásbörzét, tréningeket tartunk a személyes hatékonyság, a kommunikáció fejlesztésére, prezentációs és tárgyalástechnikákat mutatunk a hallgatóknak, valamint vállalatlátogatásokat szervezünk. A cégek napján a diákok arról szerezhetnek információt, hogyan jelentkezzenek a kiszemelt munkahelyre, hogy működik ott a kiválasztási rendszer, milyen karriert futhatnak be, milyen képességeket, végzettséget várnak el az egyes szakterületeken. A szakmai gyakorlat letelte után a hallgatók több mint felét marasztalják a cégek - teszi hozzá Major Szilvia.

A karok jellegzetességeit figyelembe véve alakította ki szolgáltatásait a Szegedi Tudományegyetem központi karrierszervezete, ahol sokszor diáktársak bevonásával érik el a hallgatókat. Itt életvezetési, pályaorientációs, karriertervezési, üzleti vagy a civil szférában elhelyezkedést segítő üzleti szimulációs tréningeket szerveznek. Féléves tantárgyként felvehető a karrierfejlesztési kurzus is, amelyen munkaerő-piaci ismeretekkel, munkajoggal, az öregdiákok pályájával kapcsolatos kutatás eredményeivel, vagy épp a toborzók szakmai tanácsaival ismerkedhetnek meg a hallgatók. - Újdonság, hogy a karrierkurzus e-learning formájában is végezhető, ami a kötetlen időbeosztás miatt egyre népszerűbb a diákok körében - mondta Kürtösi Zsófia egyetemi adjunktus.

A Tempus Közalapítvány, a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesületet és az ELTE Felsőoktatási Menedzsment Központja 27 felsőoktatási diáktanácsadó iroda részvételével készített egy felmérést. A válaszokból az derült ki: a leggyakoribb szolgáltatás a karrier-tanácsadás, az önéletrajzírás segítése, a próbainterjúk, a szakmai gyakorlatok szervezése, cégreprezentációs alkalmak biztosítása. Állásbörzéket a válaszadók fele tart - jellemzően a nagyobb egyetemek. Karrierkiadványok szerkesztésére ugyanennyi szervezet vállalkozik, grafológiai elemzést pedig 26 százalékuk biztosít.

Forrás: Népszabadság