Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikai alapú politikai tevékenységnek - ismét így döntött a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége november 17-én, budapesti ülésén.

A szervezet a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek a felsőoktatási intézményeken belüli politizálás bevezetésére vonatkozó javaslatáról 10 igen szavazattal, egyhangúlag határozott. A rektori konferencia elnöksége októberben egyszer már elutasította a kezdeményezést. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az intézményekben jelenleg is lehetőség van a szakmapolitikai érdekek kifejezésére és képviseletére akár az egyetemi vagy főiskolai szenátus, mint a legfőbb döntéshozatali szerv ülésein, akár az intézményi közélet más színterein.

A hallgatói önkormányzatok és más önszerveződő diákcsoportok éppen azért jöttek létre, hogy a hallgatók, a fiatalság érdekeit, felsőoktatási szakmapolitikai elképzeléseit közvetítsék az intézmény vezetésének, illetve maguk is aktívan részt vegyenek a döntéshozatalban - indokolták álláspontjukat.

Az állásfoglalásban az is szerepel, hogy a felsőoktatási intézmények nem válhatnak a pártpolitikai viták színtereivé. Álláspontjuk szerint nem kívánatos, hogy a pártok az intézményeken belül plakátokat ragasszanak, aláírásgyűjtéseket szervezzenek és pártpolitikai rendezvényeket tartsanak. Úgy ítélik meg, ezzel zavarnák az intézményekben az oktatói és kutatói munkát, az intézmények a mai pártpolitikához képest lényegesen nyugodtabb, a valós problémákkal foglalkozó közéletét, ahol 400 ezer hallgató és csaknem 50 ezer oktató, kutató és más alkalmazott végzi munkáját.

Az MRK elnöksége felkéri ugyanakkor a rektori konferencia stratégiai bizottságát, hogy a felsőoktatás stratégiai céljainak kialakításánál foglalkozzon a javaslattal és véleményét építse be a 2010 márciusában előterjesztendő stratégiai anyagába.

A parlamenti pártok ifjúsági szervezetei a közelmúltban nyílt levélben kérték a testületet, egyeztessenek az intézményekben folytatható közéleti tevékenységről.

Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke négy ifjúsági szervezet kezdeményezését indokolva hétfőn az Ifjúság 2008 kutatást idézte. E szerint a fiatalok politikai tájékozottsága nagyon alacsony, és ugyanez igaz a választási részvételi hajlandóságukra. Ezen mindenképpen javítani kell, hiszen ez nem csak a jelenlegi pártok, hanem az egész politikai rendszer és demokrácia iránti bizalomhiányt is jelzi - mutatott rá.

Hangsúlyozta: nem akarnak szervezetten kopogtatócédulákat gyűjteni, vagy választási plakátokkal elárasztani az intézményeket, csak a politika iránt érdeklődő fiataloknak szeretnének ilyen témájú rendezvényeket tartani.

Oroszvári Péter, a Societas ügyvezető elnökhelyettese arról beszélt, hogy az uniós államok többségében a politika formálisan, vagy félig formálisan, de jelen van az oktatásban. Ausztriában, Németországban, a skandináv államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában a politika részt vesz a hallgatói érdekképviselet munkájában, van lehetőség különböző rendezvények tartására.

Böröcz László, a Fidelitas operatív alelnöke az amerikai példát hozta, ahol nem csak a felsőoktatásban, de a középiskolában is jelen van a politika. Ez nem azt jelenti, hogy a középiskolában is jelenjen meg Magyarországon a politika, de a felsőoktatásban szeretnének erre megoldást találni.

Szabadai Viktor, az SZDSZ-Új Generáció elnöke szerint a rektori konferencia elutasító álláspontja a "hallgatás kultúráját kívánja konzerválni". A rektori konferencia elzárkózása is egy politikai álláspont.

Forrás: Metropol.hu