Az ELTE-t tartják a legszínvonalasabb egyetemnek a hallgatók - derül ki egy kutatásból, amely arra is rámutat: a nagy múltú állami egyetemekkel nehéz fölvenni a versenyt. A legszínvonalasabbnak tartott intézmények hallgatói ugyanakkor elégedetlenek az oktatókkal és a légkörrel.

A nagy múltú állami egyetemekkel sem a főiskolák, sem a nem állami egyetemek, sem a nemrégiben nagyrészt főiskolai karokból egyetemmé fejlesztett intézmények nem képesek fölvenni a versenyt - derül ki egy kutatás előzetes adataiból. (Az elemzés a decemberben megjelenő Felvételi Tájoló című pályaválasztási kiadványban lesz olvasható.) A hallgatók a legszínvonalasabb intézménynek az ELTE-t tartják, és jó értékelést kapott több képzési területen a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem is. Bölcsészképzésben például az ELTE Bölcsészettudományi Karát, a gazdaságtudományi területen a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karát, a műszaki karok közül pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karát tartják a legszínvonalasabbnak a hallgatók.

Az Educatio Nonprofit Kft. tizedik éve készíti el rangsorkutatását: ennek során húsz objektív mutatót vetnek össze a hallgatói véleményekkel - a többi között a felvettek pontátlagát és a minősített oktatók arányát. Az idén 7800 nappali tagozatos hallgató rangsorolta az intézményeket mintegy 50 szempont alapján.

A többi között azt is megkérdezték: mennyire elégedettek a hallgatók az intézményi menedzseléssel, azaz mennyire segítik őket az oktatók tanulmányaik alatt, illetve végzéskor, például az elhelyezkedésben. A válaszok első ránézésre ellenmondásosak: a legszínvonalasabbnak tartott intézmények diákjai ugyanis e téren általában elégedetlenek, de az oktatók hozzáállását sem tartják megfelelőnek, sőt, szakmai szempontból is vannak kifogásaik. Ezzel szemben több nemrég alakult intézményben - köztük számos alapítványi főiskolán - elégedettek a hallgatók a szakmai színvonallal és az oktatók hozzáállásával, segítőkészségével.

- Mindez nem ellentmondás, sőt, a hallgatók nagyon is jól tudnak differenciálni az intézmények között, képesek objektíven és szubjektíven is értékelni egy képzést - állítja Fábri István, a kutatás vezetője. - A nagy presztízsű egyetemekre ugyanis általában magasabb pontszámmal, jobb gimnáziumokból kerülnek be a hallgatók, ezért elvárásaik is nagyobbak: emiatt elégedetlenebbek azzal, amit kapnak - magyarázza.

- A kisebb intézmények hallgatói megfelelőnek tartják saját képzésüket, másrészt a magánintézmények, kis főiskolák igyekeznek kompenzálni presztízshátrányukat, és sokkal jobban támogatják, segítik hallgatóikat, mint a nagyobb egyetemek. Ám ha nem saját elvárásaikról, hanem arról kérdezik a hallgatókat, melyek a színvonalas intézmények, a nagy múltú egyetemekre szavaznak, hiszen tudják: oda lehet a legmagasabb pontszámokkal bekerülni, ott tanítanak a legnevesebb professzorok - mutat rá Fábri István. A kutatás vezetője ugyanakkor elismeri: a közvéleményben erősen él egy egyetemi presztízssorrend, amelytől nehéz elvonatkoztatni - ez is érződik a válaszokban.

Márpedig a jelenlegi felvételi mechanizmus a népszerű intézményeknek kedvez: azok az egyetemek kapják a legtöbb állami finanszírozású hallgatót, ahová a legtöbb magas pontszámú diák jelentkezett első helyen. Ők pedig jó eséllyel a legszínvonalasabbnak tartott intézményekbe felvételiznek. A kör ezzel be is zárult.

- Némi elmozdulás ugyanakkor már megfigyelhető e téren - hívja fel a figyelmet Fábri István. A hallgatói kiválóság rangsorban - amelyet a felvettek pontátlaga alapján állítottak össze - a bölcsészképzésben az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara áll az első helyen (453,7 ponttal), de negyedik helyre bekerült a Zsigmond Király Főiskola (415,4 ponttal), megelőzve számos nagy tudományegyetemet.

A hallgatói vélemények alapján második helyre került a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzése, ami pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Szintén előkelő helyezéseket ért el több tekintetben a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS), a Budapesti Műszaki Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Kommunikációs Főiskola is. Mindez Fábri István szerint azt mutatja, hogy a társadalomban erősen élő presztízsrangsorokból nehéz kitörni, de nem lehetetlen: néhány intézmény szépen lépeget előre.

Forrás: Népszabadság Online