Független szakértői bizottságot állíttatna fel és annak véleménye alapján a felsőoktatási intézmények mai, 70 feletti számát 20-25-re csökkentené Bokros Lajos, a fennmaradó állami egyetemek, főiskolák pedig nem a hallgatói szám alapján kapnák a támogatást, hanem a központi büdzséből a fenntarthatósághoz szükséges minimumban részesülnének. Emellett az államilag finanszírozott státusz megszüntetését javasolja az MDF EP-képviselője, és csupán a felvételt nyert hallgatók között tenné lehetővé, hogy szociális alapon pályázzanak az államilag finanszírozott képzésre.

A felsőoktatási intézmények számának csökkentését javasolja Bokros Lajos, az MDF Európai Parlamenti képviselője, aki a Finnországban, Svédországban, Hollandiában végbement átalakításhoz hasonlóan független szakértőkből álló bizottság döntésétől tenné függővé, mely intézmények kaphatnának továbbra is állami támogatást. "Az objektív átvilágítás során a hallgatók érvényesülési lehetőségeit, illetve az oktatók tudományos teljesítményét kell megvizsgálni, ez utóbbi esetében azonban nem csupán a folyóiratokban megjelent publikációk számát kell figyelembe venni, hanem a tudományos tevékenység hatását is" - mondta el Bokros Lajos az Edupress kérdésére. A felülvizsgálati eljárás feladata lenne, hogy tiszta vizet öntve a pohárba fényt derítsen arra, mely intézmények igénylik valóban az önállóságot. Hangsúlyozta: "tévedés, hogy a magánintézmények valóban önmagukat tartják fent, az egyházi intézmények például kiadásaik 90 százalékát állami támogatásból finanszírozzák." A magánintézmények is kaphatnak azonban támogatást, így például doktori ösztöndíjakra, vagy kutatás-fejlesztési hozzájárulásokra pályázhatnának.

Bokros a többcsatornás finanszírozási rendszert támogatja. Ebben az állam tulajdonosként fix összeggel finanszírozná az intézmények állandó költségeit, és teremtené meg ezzel a fizikai infrastruktúrát. "Az állami támogatás mértékében szerepet játszana a felsőoktatási intézmények rangsora is, de nem a média által hangoztatott, félig megalapozott sorrendek" - fejtette ki Bokros. Hangsúlyozta: az állam feladata egy központi, hiteles rangsor felállítása.
"Léteznek azonban úgynevezett változó költségek, ilyenek például a bérköltségek, melyeket a tandíj fedezné" - vázolja Bokros a felsőoktatás átalakítására tett javaslatát. Hozzátette: az egyetemek, főiskolák harmadik forrása a vállalati együttműködésekből, illetve uniós támogatásokból származó bevételek lennének.

"A keretszám fogalma elavult, a mostani rendszer pedig antiszociális. Azokat támogatja ugyanis, akik jó anyagi körülmények közül érkeznek és a felvételi vizsgán is jól teljesítenek." Ezért javasolja: a már felvételt nyert hallgatók pályázat útján igényelhetik a szociális alapon nyújtható állami költségtérítést, a rendszer kialakításához pedig már a tanévkezdést megelőző szeptemberben le kellene adni a felsőoktatási jelentkezéseket. Így az összes hallgatói szám mintegy 15-20 százaléka részesülhetne állami támogatásban - jelentette ki az Edupressnek Bokros.

A finanszírozás újragondolásával át kellene alakítani a felsőoktatás irányítási rendszerét is - nyilatkozta a képviselő. Hangsúlyozta: "ma a valódi döntési képesség a szenátus kezében van, a gazdasági tanácsok viszont csak korlátozott szerepkörrel bírnak, ezt azonban fel kell cserélni. A gazdasági tanács helyett egy kemény tulajdonosi jogosítványokkal felruházott Fenntartói Tanácsra van szükség. A szenátus pedig a tudományos autonómiát megtestesítő testület, a tanszabadság letéteményese lenne."

Forrás: www.edupress.hu