A jelen jogszabályok alapján az ember 18 éves koráig fiatalkorúnak számít, de 16 éves kortól szülői hozzájárulás nélkül is vállalhat munkát. A munkahelykeresés előtt jó, ha mindenki ismeri a következő jogszabályokat.

Munkaszerződés

A munkaviszony a munkaszerződés kétoldalú (munkavállaló, munkáltató) aláírásával jön létre. Tekintettel arra, hogy a szó elszáll ...., a munkaszerződést mindig írásba kell foglalni. Ezen kívül írásba kell foglalni:

• a munkaviszony megszűnésére vonatkozó minden nyilatkozatot,
• a munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolásokat,
• a tanulmányi szerződést,
• a túlmunka (túlóra) elrendelését,
• a munkabér elszámolását stb.

A munkaszerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell:

• a munkavállaló személyi alapbérét,
• a munkakörét és
• a munkavégzés helyét.

A munkaszerződés határozott vagy határozatlan időre szólhat. A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé válik akkor, ha a meghatározott idő lejártát követően legalább egy munkanapot - közvetlen vezetője tudtával - tovább dolgozik. A munkaszerződésben próbaidőt is ki lehet kötni, amely 3 hónapnál hosszabb nem lehet. A próbaidő lehetőséget ad arra, hogy kipróbálja önmagát a fiatal az új munkakörben, illetve a munkáltató lássa, hogy mennyire számíthat az új munkatársra. A próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal felmondhat. A munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani. Ha a munkáltató által felajánlott szerződésmódosítás valamilyen okból nem felel meg az elvárásoknak, és azt a munkavállaló elutasítja, a munkáltató nem mondhat fel.

A munkáltató a munkaviszony létrejöttekor kérheti a munkavállalótól az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igazoló bizonyítvány másolatát, a munkavállaló adóazonosító jelét, a tb- azonosító jelét, erkölcsi bizonyítványát, és olyan alkalmassági vizsgálat elvégeztetésére is fel lehet hívni a leendő munkavállalót, amely az adott munkakör ellátásának előfeltétele.

A munkakör betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálatok elvégzése azonban nem sértheti a munkavállaló személyiségi jogait, így elvégzéséhez a munkavállaló beleegyezése szükséges.

Pályázat

Munkaviszony létesítésére pályázat alapján is sor kerülhet. Ez esetben a munkáltató csak azzal a munkavállalóval köthet munkaszerződést, aki a pályázaton részt vett és megfelelt a pályázati feltételeknek. A munkaviszony kezdetének meghatározása szabad megállapodás eredménye, s a munkaviszony a munkaszerződés szerinti napon kezdődik. Ha ez nincs meghatározva, akkor a munkaszerződés megkötését követő naptári nap az első munkanap.

A munkakör és a munkaidő

A munkakör meghatározása szintén a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. A munkakör alatt a munkavállaló által elvégezni köteles és a munkáltató által követelhető munkákat értjük. A munkakör meghatározásának jelentősége az, hogy a munkavállaló csak különösen indokolt esetben és csak ideiglenes jelleggel, naptári évenként 2 hónapot meg nem haladóan kötelezhető munkakörébe nem tartozó munka végzésére.

A munkaidő napi 8 óra. Ettől a szerződő felek megállapodása alapján rövidebb és hosszabb munkaidő is kitölthető a törvény által megszabott keretek között. Főszabályként a teljes munkaidő napi 8 óra, ha a felek ettől rövidebb munkaidőben állapodnak meg, azt részmunkaidős foglalkoztatásnak nevezzük. Az egészségre különösen ártalmas vagy fokozottan veszélyes munka esetén (pl. röntgen-asszisztens) legfeljebb napi 6 óra időtartamban folytatható tevékenység.

Kivételes esetekben sor kerülhet rendkívüli munkavégzésre is. Ilyen, pl. a túlmunka, amikor a rendes munkaidőn túl is dolgozni kell. A túlmunkát a munkáltató rendeli el egyoldalú intézkedéssel, ezért ha a munkavállaló intézkedés nélkül végez pluszmunkát, az nem lesz túlmunka. Az elrendelhető túlmunka felső határa 4 egymást követő napon összesen 8 óra, azonban van olyan helyzet, amikor korlátlanul elrendelhető túlmunka. (pl. elemi csapás). A napi 6 órát meghaladó munkaidőn belül legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, de a felek a munkaszerződésben meghatározhatnak ennél hosszabb tartamú munkaközi szünetet is (pl. ebédidő). A napi pihenőidő - a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti idő - legalább 11 óra.

Szabadság

A munkavállalót életkorától függően minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, mely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 és 30 munkanap között változik. Ehhez a következő pótszabadságok járnak, életkortól függően:

• 25. életévtől +1 nap
• 28. életévtől +2 nap
• 31. életévtől +3 nap
• stb.

A pótszabadság különféle jogcímeken illeti meg a munkavállalókat. Pl. 5 munkanap pótszabadság a fiatalkorú munkavállalónak.

Munkaviszony vége

A munkaviszony megszűnéssel vagy megszüntetéssel érhet véget.
A munkaviszony megszűnik:

• a munkavállaló halálával,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
• határozott idejű munkaviszonynál a határozott idő lejártával.

A munkaviszony megszüntethető:

• a munkáltató és munkavállaló közös megegyezésével,
• rendes felmondással,
• rendkívüli felmondással,
• azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással vagy próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntethető meg, rendes felmondással nem. A próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, s ezt indokolnia sem kell. Lényeges azonban, hogy a felmondás írásban történjen, és a próbaidő kikötése szabályos legyen, illetve, hogy ténylegesen a próbaidő alatt kerüljön sor az azonnali hatályú megszüntetésre.