A munkáltató egy fiatalt segíthet a munkahelyi tapasztalatszerzésben, beilleszkedésben, vagy épp kihasználhatja az olcsó munkaerejét, Magyarországon pedig kockára teheti még az egészségét is. Sajnos hazánkban nem ritka a 16 év alatti, illegális gyermekmunka és tömegével előfordul a fiatalkorú feketemunka is, tehát van ok bőven az aggodalomra.

Az eddig elvégzett felmérések alapján a szórólapozók a leginkább veszélyeztetett és kihasznált munkavállalók közé tartoznak, különösen a 18 év alatti fiatalok. A veszélyes munka szabálysértésnek minősül, de a rendőrség tehetetlen.

"A BRFK és a közlekedésrendészet fokozottan kezeli a problémát. A járőreinknek az eligazításokon is felhívjuk a figyelmét, hogy az ilyen jellegű szabálysértéseket szüntessék meg. Minden szórólapozóra azonban nem lehet rendőrt állítani. Volt már arra is példa, hogy rendőrautóba is adtak szórólapot a diákok, igen meglepődtünk, aztán kiszálltunk és intézkedtünk. Mi elsősorban a szabálysértőt tudjuk szankcionálni, azaz a szórólapot osztogató diákot, de hangsúlyozom, nem ő a hibás, hanem a munkáltató" - mondta a STOPnak Szécsi Tibor őrnagy.

A rendőrség először figyelmezteti az autók között szórólapozókat, hogy hagyják abba a szabálysértést. Másodjára már elő kell állítani a pénzkereső diákokat. Azonban 18 év alatti szabálysértőkkel szemben helyszíni bírságot nem szabhatnak ki a rend őrei, ezért fiatalkorú szórólapozót nem is büntethetnek. Feljelentik, és a szabálysértési hatóság jár el. Ez is magyarázat arra, miért éppen diákokat választanak erre a feladatra a munkáltatók és nem felnőtteket, akikkel szemben helyszíni bírsággal járnak el a rendőrök. A rendőrség szerint a diákokat nem oktatják ki, hogy ezzel a KRESZ szabályait megsértik. Eddig szerencsére egyetlen egy diák sem halt bele a szórólapozásba, de attól félnek: ami késik, nem múlik.

Azonban az elmúlt években történtek hasonló munkát végző emberekkel halálos balesetek. Budapesten egy alkalmi virágárust és egy hajléktalan újságárust gázoltak el. A megoldás így mindenképpen az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre hárul, mert nem rendőrségi feladat az, hogy feltárják a munkaügyi jogsértéseket. Az OMMF szakértője szerint a forgalmas kereszteződésekben autók között szlalomozó szórólapozók testi épségéért a munkáltató a felelős. Azonban ezt elsősorban a rendőrhatóságnak kellene megakadályoznia. Azaz a két szervezet egymásra mutogat.

"A szórólapozás esetében mindenképpen szükség van kockázatfelmérésre. A fokozott balesetveszély miatt a mérlegelés tárgyává kellene tenni, hogy a járdákon és járdaszigeteken biztonságosabb szórólapozni, mint autók között. A fiatalkorúak esetében az egészségre is oda kell figyelni. Ilyen eseteken igen magas az egészségügyi kockázat, az orr elfedésére alkalmas védőmaszkot is alkalmazniuk kellene" - nyilatkozta Arató Zoltán, az OMMF szakértője.

Igaz, maszkos szórólapot osztogató diákot jómagam még egyszer sem láttam. Az viszont biztos, hogy a munkaügyi ellenőrök a legjobban arra figyelnek, hogy az úgynevezett "láthatósági mellény" és a védőital meglegyen. Emellett a munkaköri egészségügyi vizsgálatok, a kockázatértékelés és a munkavédelmi oktatás elvégzését is górcső alá veszik.

Így 2007-ben egy nagyszabású akció során a rendőrség és a munkaügyi hatóság két nap alatt 21 helyszínen 57 fiatal szórólapozót ellenőrzött. 40 fiatal esetében állapítottak meg munkaügyi szabálytalanságot. Ebből tizenkilencen voltak 18 év alatti munkavállalók, ráadásul egy 15 év alatti személy is dolgozott. A fiatal szórólapozók 70 százaléka feketemunkát végzett, ami riasztóan magas arány. Az is kiderült, hogy a diákoknak jog- és munkabiztonságot ígérő iskolaszövetkezetek szintén részesei a tisztességtelen magatartást gyakorló munkáltatói körnek. A munkaügyi hatóság 27 munkáltató ellenőrzött, és 6 millió forint körüli munkaügyi bírságot szabott ki. Egy munkáltató átlagosan 260 ezer forint bírsággal számolhatott, ami könnyedén "belefér" a költségekbe.

"A fiatalkorúaknál nagyobb a feketemunka aránya, mint a felnőtteknél. Ennek az az oka, hogy kevesebbe kerülnek a munkáltatónak, és a fiatalkorút sem érdekli annyira, hogy be legyen jelentve, általában csak az a fontos számára, hogy megkapja a fizetését" - mondta a STOPnak Csigi Imre, az OMMF főtanácsosa.

Az is tény, hogy legtöbb szórólapozót az iskolaszövetkezetek adják. Azonban ezen szervezetek működése elég fura. Az OMMF a 2008. I. negyedévéről kiadott beszámolójában azt közli, hogy "az iskolaszövetkezetek továbbra is nagy számban - jelentős munkavállalói létszámot érintve - folytatnak engedély nélküli munkaerő-kölcsönzést. Az iskolaszövetkezetek színlelt vállalkozási szerződésekkel leplezve, mint kölcsönbeadók tevékenykednek." Szintén a munkaügyi felügyelet beszámolójában olvashatjuk, hogy az iskolaszövetkezetek "a diákok munkabérét gyakran tagi kifizetésnek leplezik. Ez a megoldás azt is eredményezi, hogy bár az iskolaszövetkezetek a diákoknak - szabálytalanul - munkát biztosítanak, a felnőtt munkavállalók ezen a piacon hozzájuk képest már csak előnytelenebb feltételekkel tudnak elhelyezkedni." Az iskolaszövetkezetek azért is csábítanak, mert a megbízó jobban jár, hisz alig 2 százalék adót kel fizetnie a munkaerő után, míg egy felnőtt esetében ez 30 százaléknál is több lehet.

Forrás: gondola.hu