| Másodszor a Trendriportról |
|
|
|
| 2009. április 20. hétfő, 16:07 |
|
Egyszer már közölt cikket a Diákkapu a legutóbbi (negyedik) Fanta Trendriport jelentésről. Most az origo foglalta össze a négy jelentés tanulságait.
A magyar fiatalok bemutatása volt a célja a Fanta Trendriportoknak, amelyekből eddig négy látott napvilágot. Négy kutatás foglalkozott azzal, vajon mivel is töltik mindennapjaikat a tizenöt-huszonöt évesek, hogyan gondolkoznak természetről, divatról, jövőről. Az anyagokból – a szokásos elkeserítő, pesszimista tudományos következtetések helyett egy olyan generáció képe bontakozik ki, amely tulajdonképpen rendben van. Kicsit mások – sok barátjukkal interneten keresztül tartják a kapcsolatot, és nem látják túl vidáman a jövőjüket –, de ezen kívül nem sokban különböznek szüleiktől. Csak az ő oldalukon táskarádió helyett már MP3 lejátszó lóg. Nincs jövőképük, de szelektíven gyűjtik a szemetet A különös név mögött egy üdítőgyártó cég kezdeményezése rejtőzik. A kutatásokat azért rendelték meg, hogy jobban megismerjék legfontosabb célcsoportjukat, a tizennégy és huszonöt éves kor közötti fiatalokat. „Bizonyos témák kapcsán további, mélyebb információt kívántunk gyűjteni a tinédzserek életéről” – teszi hozzá Heiszler Ákos, a cég képviselője, a kutatás egyik szervezője. „Mivel az ő életükben nagyon gyorsan változnak a trendek, a szokások, úgy gondoltuk, hogy egy-egy adott releváns témában egy független, szilárd tudományos alapokon álló és közérthető nyelven kiadott tanulmánysorozat sokat segítene a viselkedésük, gondolkodásmódjuk megértésében és ezzel maga a kezdeményezés értéket képviselhet a legszélesebb közönség szemében is. Célunk volt az is, hogy az anyukák számára is több olyan trendre, szokásra rávilágítsunk, amely esetleg számukra teljesen újszerű vagy épp idegenszerű volt. Így a generációk közötti távolságot adott témák kapcsán talán közelebb tudtuk és tudjuk hozni a Fanta Trendriportok megjelenése és publikációja során.” És valóban így is történt. Az eddigi négy tanulmány a fiatalok életének négy fontos területét járta körül – az első az internettel, számítógéppel, a számtalan új elektronikus szerkezettel kapcsolatos attitűdöket, szokásokat vizsgálta. Az eredmények pedig nem voltak meglepőek. A mai magyar fiatalok kilencvenhárom százaléka használja az internetet, zenét tölt le és szörföl. A zenefogyasztási szokásokat – a divattal, öltözködéssel együtt – már a második vizsgálat mérte fel. Az eredmények itt sem voltak meglepőek. A srácok szeretik követni a divatot, de azt is nagyon fontosnak tartják, hogy az ember egyéniségének megfelelően, egyedien öltözködjön fel, bármennyire ellentmondásosnak is látszik ez a két álláspont. A zene nagyon fontos szerepet tölt be a fiatalok életében – állapítja meg a kutatás. Minden második tinédzser több mint három órát tölt hétköznaponként zenehallgatással, negyvennégy százalékuk pedig akár öt órán át is eltölt kiterjedt zenegyűjteményével a hétvégén. Tizenhárom százalékuknak tizenötezer zeneszámnál is nagyobb gyűjteménye van, de a többiek sem maradnak el mögöttük sokkal. Az átlagos fiataloknak is van vagy egy hét folyamatos zenehallgatásra elég hanganyaga. Legalább ez – gondolhatjuk, amikor a következő kutatás eredményeihez érve a mai fiatalok jövőképével szembesülünk. Mert a mai fiatal kissé bizonytalan: tudja, nem talál majd egész életre szóló munkahelyet, viszont stabilitásra vágyik, és bár értékeli a szabadságot, enyhe nosztalgiával tekint vissza azokra az időkre, amikor nagyobb volt a biztonság, kiszámítható utakat járhatott be az ember. Ugyancsak jó hír, hogy a mai tinik fele – saját bevallása szerint – szelektíven gyűjti a szemetet és igyekszik spórolni az árammal, vízzel is, derül ki az eddigi utolsó, az életmóddal, testkultúrával kapcsolatos szokásokat és véleményeket vizsgáló anyagból. A mai fiatalok szívesen esznek fehér kenyeret (sokkal szívesebben, mint barnát), viszont nem töltik fél életüket a gyorséttermekben, továbbá a fiúk fél százalékának műkörme van. Csak optimistán A műkörmös fiúkon túl a négytételes kutatás legmeglepőbb vonása az, hogy nagyon meglepő dolgokat nem tár fel a hazai tinikről. „Ezen a területen különösen fontos a higgadt elemzés, hiszen általában a harmincas, negyvenes és ötvenes éveikben járó szakemberek próbálják megérteni a fiatalokat, így mindig jelen van annak a veszélye, hogy kizárólag a saját szemüvegükön keresztül szemlélik a valóságot. Sokszor már a kérdésfeltevések is hibásak” – mondja el Ságvári Bence, a kutatást vezető szociológus. És persze akkor jön a pánik – ha a mai fiatal eltér szülei generációjától, ha ő nem ugyanazt a zenét szereti, nem ugyanúgy hallgatja, ha nem feltétlenül élőben tartja a kapcsolatot a barátaival. Mindez azonban – Ságvári szerint – nem feltétlenül az ördögtől való. Sőt, érdemes például azon elgondolkozni, vajon mit is jelenthet az, hogy a mai fiatalok már hozzászoktak ahhoz, hogy egyszerre több dolgot csináljanak, több feladatot végezzenek el. Mert ők zenehallgatás közben csetelnek, szörfölnek, és valahol, egy megbúvó ikon mögött ott lapul a megkezdett házidolgozat, fogalmazás is. A pesszimista hangok szerint a gyerekek vesztenek a koncentrálóképességükből, nem tudnak egyszerre csupán egy dologgal foglalkozni – egy másik megközelítés szerint azonban érdemes erre az új „adottságra” odafigyelni, kihasználni, például az osztályteremben vagy a fiataloknak tervezett szabadidőprogramok során. A magyar fiatalok biztos jövőre vágynak Azért mégse érezzük úgy, megérkeztünk csodaországba – lássuk hát, melyek azok a pontok, amelyek mégis adnak némi okot a borúlátásra. „A hazai tinédzserek saját bevallásuk szerint összességében jobban félnek a világtól és tartanak a jövőtől, mint amit a szüleik generációjáról gondolnak. Bár a bizonytalanság-érzés természetes jellemzője a fiatal kornak, ennek mértéke azonban már korántsem lényegtelen. A magyar fiatalok között sokan vannak akik frusztráltak és bizonytalanok. Vannak akiket a túl sok lehetőség, az elvárásoknak való megfelelés bénít, míg mások számára éppen a származásból, a családi környezetből fakadó hátrányok jelentenek már ebben az életkorban is intenzív lemaradás-érzést” – teszi hozzá a szociológus. A tinik számára már most elsődlegesen fontos az anyagi biztonságra való törekvés – ha választhatnának a kihívást jelentő, izgalmas, de bizonytalan állás és a kissé unalmas, ám fix fizetésért végzett munka között, akkor többségük az utóbbit választaná. „Természetesen ők sem emelhetőek ki az adott társadalmi, gazdasági, politikai környezetből, amiben mindannyian élünk – így ezek az eredmények korántsem meglepőek” – teszi hozzá a szociológus. Ságvári Bence azt is hozzáteszi, ezeknek a tanulmányoknak nem az volt a céljuk, hogy különösebben elmélyüljenek egy-egy probléma elemzésében. Ha ez lett volna, bizonyára sok szó esett volna az oktatás hiányosságairól, az erőszakról, az elmagányosodásról – teszi hozzá a szakember. „Ezek természetesen nagyon fontos jelenségek, de elsősorban nem ezeket domborítottuk ki. A célunk az volt, hogy egy pillanatképet kapjunk arról, hogyan él egy mai tizenéves. Ettől függetlenül azonban elmondhatjuk, hogy a fiatalok életéből hiányoznak a stabil értékek, nincs bennük lázadás, hiszen nincs is olyan stabil értékrend, ami ellen látványosan lázadhatnának. Bizonytalannak érzik magukat, a folyamatosan rájuk zúduló ingerek között pedig nehezen tudnak biztonsággal válogatni, azokat megérteni és feldolgozni. És ebben sokszor az oktatási rendszer, a média, és ami a legfontosabb, a család sem mindig tud segítséget nyújtani.” A kutatásokat mindenki számára elérhetővé tették az interneten – bárki, aki kicsit többet szeretne tudni a jövő Magyarországának népességéről, megtalálhatja őket a megrendelő cég oldalán. Szülők nézhetik meg, pontosan mennyiben hasonlít gyermekük a többiekhez, iskolák, alapítványok használhatják fel az összegyűjtött információkat. Idén még három további elemzést készítenek a szakemberek. A fiatalok párkapcsolatokról alkotott nézeteit, a külföldről alkotott véleményük és a médiafogyasztási szokásaikat veszik legközelebb górcső alá. Forrás: origo.hu |