|
Csökkent az évismétlők száma az alsó tagozaton a buktatás tilalmának bevezetése óta, de évente úgy háromezer diák még mindig újrajárja az első osztályt. A szülők többnyire megértik, ha gyermeküknek ismétlésre van szüksége. Hogy ezzel összefügg-e vagy sem, egyelőre nem lehet biztosan állítani, mindenesetre javult a mostani ötödikesek teljesítménye, akikre elsőként vonatkozott a szabály.
Nem járt óvodába a kőbányai Szent László Általános Iskola egyik első osztályos tanulója: még ötéves korában se vitték be rendszeresen, pedig ekkor már kötelező lett volna. Az iskolába is sokszor csak fél 9-re viszik a szülei, majd ebéd után rögtön haza is megy, nem hagyják a napköziben, pedig ott tudna fejlődni. A kislány így éretlen, csekély a szókincse, gátlásos, a ceruzát se tudja rendesen fogni - sorolja Menyhárt Sándor iskolaigazgató, hogy miért kell majd a diáknak évet ismételnie.
Az édesanya ugyanakkor nem ért egyet az évismétléssel, és szeretné, ha a lánya továbbléphetne a második osztályba. Ha az igazgató kezében nem lenne a pedagógiai szakszolgálattól egy olyan szakértői vélemény, amely a kislány szociális éretlenségére hivatkozva iskola-előkészítővé minősíti számára a mostani tanévet, akkor a szülő dönthetne arról, hogy gyermeke évet ismételjen-e vagy sem. - A diákot akkor tovább kellene engednünk, pedig az egyáltalán nem szolgálná az érdekeit - fogalmaz Menyhárt Sándor. A közoktatási törvény 2003-as módosítása óta ugyanis alsó tagozatban csak a mulasztások magas száma miatt, illetve szülői kérésre ismételhetnek évet a diákok.
- Az ilyen esetek azonban kirívóak, a szülők általában együttműködnek, és megértik, ha gyermeküknek ismétlésre van szüksége - mondja az igazgató. A Szent Lászlóban évente általában 2-3 diák ismétel szülői beleegyezéssel, többnyire az első osztályban. Ezek az arányok nem nagyon különböznek a törvénymódosítás előtti adatoktól. - Lehet, hogy néha rossz módszerekkel ugyan, de tanítani szeretnénk, nem pedig buktatni. Olykor azonban a gyerek érdekében meg kell ismételtetni az évet, a társaitól való lemaradását ugyanis még differenciált oktatással sem lehet behozni - fogalmaz Menyhárt. - A diákok eltérő fejlettségi szinttel érkeznek az első osztályba, a mentális különbség közöttük akár 2-3 év is lehet. Van olyan, amelyik egy négyéves, és van, amelyik egy kilencéves gyermek szintjén van, amikor elkezdi az iskolát - mondja az igazgató.
Hasonló tapasztalatai vannak Knézics Anikónak, a Tanítók Egyesülete elnökének. Mint mondja: a tanítók a legtöbb esetben meg tudják beszélni a szülőkkel, ha a gyermeknek évismétlésre van szüksége, a szülők csak ritkán nem fogadják el a pedagógusi véleményt. Knézics Anikó szerint egy diák évismétléséről nagyon körültekintően kell dönteni. - A gyerekek érési folyamata nagyon eltérő, nem lehet általánosságban meghatározni, hogy mit kell tudnia egy diáknak a továbbhaladáshoz. Azt kell mérlegelni, az ő helyzetében mi a legjobb neki - hangsúlyozta. A valóság mindig a gyerekhez igazodik, a törvénytől függetlenül a pedagógusok azt teszik, ami a gyereknek a legjobb - tette hozzá.
A köznyelvben csak buktatás tilalmaként emlegetett törvénymódosítás benyújtásakor szintén a gyerekek eltérő fejlődési ütemére hivatkozott az akkor Magyar Bálint által vezetett oktatási tárca. Úgy érveltek: időt kell adni a gyerekeknek, hogy behozzák társaikat, és nem szabad buktatással megbélyegezni őket már az iskola elején. A törvényjavaslat nagy vitákat váltott ki, sokan kifogásolták, hogy ha a diákokat nem lehet osztályozni (alsó tagozatban szövegesen kell értékelni a teljesítményt), sem pedig év végén megbuktatni, akkor mi motiválná őket a tanulásra. Kifogás volt az is, hogy a lassabban haladó diákok visszahúznák társaikat. Adódik tehát a kérdés: most, hogy a módosítás által elsőként érintett diákok az ötödik osztályt járják, érezhető-e bármiféle változás a teljesítményükben, esetleg többen ismételtek-e évet negyedikben, amikor "végre lehetett buktatni".
Az adatok szintjén úgy tűnik, nem sok minden változott. A kőbányai iskolában a tavalyi negyedikeseknél a 75-ből mindössze négy diáknak kellett évet ismételnie, hasonlóan a korábbi évekhez. Ők most ötödikesek, jelenleg heten állnak több tárgyból bukásra. A hatodikosok közül pedig hatan, vagyis a két évfolyam között lényegében nincs különbség. Úgy tűnik tehát: a pedagógusok fejlesztő- munkájának köszönhetően a későn érők is utolérték társaikat. De nem mindenki. Menyhárt Sándor szerint néhány olyan diák is eljutott a felső tagozatba, akik a korábbi rendszerben valószínűleg megbuktak volna. - Az ötödikesek között van például egy kisfiú, aki úgy viselkedik, mint egy harmadikos. Képtelen odafigyelni az órán, helyette kisautókat tologat a padon, a szabálytudata nem éri el a társaiét. Jobb lett volna neki, ha az első osztályt ismétli, nem az ötödiket - véli.
Az országos statisztika szintén vegyes képet mutat. Az idei tanévben a 94 663 negyedikes diák közül 1602 évismétlő. A tavalyi negyedikesek között ugyanakkor még csak 999 évismétlő volt, vagyis első ránézésre kétharmaddal emelkedett a buktatások száma. De például a 2001-2002-es tanév 1749 évismétlő negyedikeséhez képest még csökkent is az arány. Igaz, akkor még csaknem 120 ezer negyedikes diák volt.
Brassói Sándor, az oktatási tárca főosztályvezető-helyettese szerint még nem lehet meszszemenő következtetéseket levonni az adatokból. Az látható, hogy az elsőt ismétlik a legtöbben, másodikban, harmadikban folyamatosan csökken az évismétlők száma, majd a negyedik év végén ismét emelkedik kissé a szám.
A bukási arányoknál többet mondanak az országos készség- és képességmérés eredményei; a negyedikesek alapkészségeinek fejlettségét 2003 óta vizsgálják: 16 területen mérik a diákok képességeit: ezek felében a tavalyi negyedikesek több százalékkal jobb eredményeket értek el a tavalyelőtti negyedikesekhez képest. Két-három százalékkal javult például a diákok olvasási készségének kiépülése, az olvasási gyakorlás fejlődése, illetve az elemi számolási készség gyakorlása, az elemi gondolkodási képesség kiépülése pedig 8 százalékkal lett jobb.
Brassói Sándor szerint ezekkel az adatokat ugyan még óvatosan kell kezelni - hiszen sok iskola alaposan fölkészíti a mérésre a tanulóit -, de az már látszik, hogy a 2003-as törvénymódosítás komplex elemei - a szöveges értékelés, az évismétlés korlátozása, a kompetencia- alapú oktatás, a fejlesztőpedagógiai szemlélet megerősítése - jótékony hatással voltak a diákok képességeinek fejlődésére. Forrás: nol.hu |