Olyan mértékben nőnek a felsőoktatás költségei az Egyesült Államokban, hogy a következő évtizedekben egyre kevesebben tudják majd azokat megfizetni - közölte az International Herald Tribune, amelynek cikkét összefoglalóan Magyarországon az MTI ismertette. A Diákkapu utánajárt az eredeti cikknek.

A felsőoktatás növekvő költségei - már a recesszió előtt is - azzal fenyegettek, hogy egyre több amerikainak elérhetetlené teszik a felsőoktatást - derül ki a National Center for Public Policy and Higher Education (Nemzeti Központ a Közérdekért és a Felsőoktatásért) éves jelentéséből.

A jelentés megállapítja, a felsőoktatási tandíjak 439 százalékkal nőttek 1982 és 2007 között, míg az átlagos családi jövedelem csak 147 százalékkal. A diákhitelek több mint duplájukra nőttek az utolsó évtizedben.

"Ha ezen az úton haladunk a következő 25 évben, nem  lesz megfizethető felsőoktatási rendszerünk" - mondta Patrick Callan, a pártoktól független központ elnöke.

"Ha kijövünk a recesszióból" - tette hozzá Callan -, "akkor leszünk igazán nagy bajban, mert a képzettségi különbségek miatt a mi munkaerőnket nagyon nehéz lesz versenyképessé tenni a világ többi részével. Már ma is azon kevés ország között vagyunk, ahol a 25-34 éves korosztály kevésbé képzett, mint az idősebb munkavállalók."

Bár a főiskolai beiratkozás folyamatosan növekszik, Callan szerint nem világos, meddig tarthat ez a folyamat. "A középosztály adósságokból finanszírozza a felsőoktatási tanulmányokat" - mondta, "sok családnál hagyomány a gyerekek felsőfokú iskolába küldése, kerül, amibe kerül, még ha nagyarányú eladósodással is jár." Azonban a szegényebb hallgatók kevésbé lesznek képesek megfizetni a felsőfokú tanulmányokat.

A "Measuring Up 2008" című jelentés összehasonlítja a nettó főiskolai költségeket (éves tandíj, illetékek, szállás, ellátás, mínusz anyagi támogatások) az átlagjövedelemmel. Az utolsó évben a nettó költségek egy négy éves állami egyetemen 28%-át tették ki az átlagjövedelemnek, míg egy 4 éves magánegyetemen a 76%-át.

A jelentés megállapította, hogy a felsőoktatásra fordított jövedelemhányad különösen a szegényebb családoknál növekedett.

A legszegényebb családok - a legalacsonyabb jövedelmű 20% - körében az állami egyetemeken egy éves nettó költség 1999-2000 óta a családi jövedelem 39 százalékáról 55%-ára nőtt. Az állami főiskolákon a költség 40-ről 49%-ra növekedett az ugyenebbe a körbe tartozó családok jövedelméhez képest ugyanezen idő alatt.

A magas díjak jövő évi növekedésének valószínűsége különösen aggasztó, mondta Callan. "Már most is látni: Florida 15%-os emelésről beszél, Washington állam 20%-osról, és Kaliforniában egyszerre csökkentik meg a büdzsét, és a felvételi keretszámokat".

Egy másik jelentésben, amelyet ezen a héten adott ki a National Association of State Universities and Land-Grant Colleges, az állami egyetemek elismerték a fenyegető válságot, de a jelentés hangsúlyozta, hogy a családoknak sok felsőoktatási választási lehetőségük van az állami intézményektől, ahol a tandíj és az illetékek átlagosan 3200 dollárt tesznek ki évenként, a magánegyetemekig, ahol több mint 33 ezret.

"Azt gondoljuk, hogy az állami felsőoktatás megfizethető most, de aggódunk, hogy nem lesz az, ha a változások, amiket látunk, folytatódnak, és a családok jövedelme nem növekedik." - mondta David Shulenburger, a jelentés társszerzője.

A tandíj növekedését az állami egyetemeken, mondja a jelentés, főleg a csökkenő állami ráfordítások okozták. A jelentés közli saját, a szállás és étkezés díját nem tartalmazó költség-előrejelzéseit.

"2036-ig a tandíj a családi költségvetés 11%-áról 24%-ára fog nőni." - mondta Shulenburger. Tekintve a teljes költségeket, amelyeket a családoknak állniuk kell, azt mondta, csoportja osztja Callan aggodalmát.

Shulenburger jelentése javasolja, hogy az állami egyetemek kutassanak alacsonyabb költségeket eredményező módszerek után - a távoktatás, az utolsó középiskolai év jobb kihasználása talán rövidebbé tenné a felsőoktatást négy évnél.

Callan a maga részéről fordulatot sürget a felsőoktatás állami finanszírozásában.

"Mikor a gazdaság jó, és az állami egyetemek némiképp jobban el vannak látva, a lehető legkisebb mértékben emeljük a tandíjakat"  - mondta. "Ha a gazdaság rossz, megemeljük a tandíjat, éppen akkor, amikor a nép a legkevésbé képes megfizetni. Ez pont az ellentéte annak, mint amire szükségünk lenne."

Forrás: International Herald Tribune