A középiskolai felvételi folyamat egyik legfontosabb része a központi írásbeli felvételi feladatlap. Ezek jellemzőt ismerteti írásunk.

• Gyakorló pedagógusok állítják össze.
• Alapja a Nemzeti alaptanterv.
• A feladatsorok főleg az adott évfolyamot (4., 6., 8.) megelőző évfolyamok tananyagára épülnek, így nem szenved hátrányt az sem, akinek az iskolájában lassabban haladtak a tananyaggal.

A feladatlapok hossza

10-10 feladatból áll mind az anyanyelvi, mind a matematika írásbeli vizsga feladatsora, mindkettő megoldására 45 perc áll a diákok rendelkezésére.

A feladatlapok jellege

Nem hagyományos tantárgyi teszteket kell megoldaniuk a felvételizőknek, a feladatlapok az eredményes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségeket és képességeket, kompetenciákat mérik. A konkrét ismeretek mellett a tanultak mozgósításának, ötletes alkalmazásának képességét, a kreativitást vizsgálják.
A 8. évfolyamra külön feladatsor készül az ún. tehetséggondozó iskolákba felvételizők számára. Ez ugyanarra a tananyagtartalomra, ismeretanyagra épül, a különbség elsősorban az egyszerűbb és az összetettebb feladattípusok arányában, a tanultak önálló alkalmazásának fokában, a megoldáshoz szükséges asszociációk mélységében jelenik meg.

Az anyanyelvi feladatlapok

A tíz feladat közül kilenc egy-egy részképességet vizsgál. Szükségesek hozzá az előző tanévek nyelvi, kommunikációs, helyesírási ismeretei, továbbá megfelelő szintű szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességek, valamint íráskészség. Elsősorban a korábban tanultak alkalmazására van szükség. A feladatokban lehetnek szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegek.

A tizedik feladatban megadott témáról megadott műfajban kell megfelelő színvonalú szöveget alkotni. A fogalmazásoknak a téma megtartása és a terjedelmi kívánalom mellett (ez évfolyamonként eltérő) az alapvető nyelvhelyességi, szerkesztési, helyesírási és stílusbeli követelményeknek is meg kell felelniük.

A matematikai feladatlapok

A matematikai feladatok a tanultak mellett a tanulók gondolkodásának jellemzőit is mérik. Bizonyos feladatok megoldásának folyamatában a vizsgázónak többféle kompetenciát is mozgósítania kell. A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága. Fontos kompetencia az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű írásbeli kommunikáció is. Ebből következően elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.

Gyakorlási lehetőség

A feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak, így az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható korábbi feladatsorok továbbra is segíthetik a felkészülést.