Öt felsőoktatási intézmény kapta meg a kutató- elitegyetem címet: a legjobbak között szerepel tehát a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Műegyetem, valamint a szegedi és a debreceni intézmény. Egy második kört is meghatároztak a bírálók, ide került a Corvinus, a veszprémi, a pécsi, a miskolci intézmény, valamint a Szent István és a Pannon Egyetem is. A legjobbak három-három milliárdot kaptak a szintén április 16-án, a Parlamentben kihirdetett uniós támogatásból, de 2,5 milliárdot kapott a Corvinus-egyetem, 1,6-ot pedig a veszprémi intézmény. A pályázatot újra kiírják, így a pécsiek bizakodóak.

Tovább emelkedik a felsőoktatási felvételi minimum ponthatár, 2012-től a jelenlegi 200 helyett már csak 240 pont feletti teljesítménnyel lehet bekerülni az egyetemekre, főiskolákra - jelentette be Bajnai Gordon kormányfő április 16-án, a Parlamentben. Emellett a többletpontok mértéke is megemelkedik 80-ról 100-ra, így két év múlva már a 400+100 pontos rendszerben felvételiznek a diákok.

Az oktatók helyzetének javítása, a felsőoktatás átfogó reformja, valamint a szakképzés gyakorlati képzéseinek hatékonyabbá tétele - a többi között ezekről lehet olvasni az országos listát állított pártok programjának oktatást érintő fejezeteiben. Hogy ezeket a reformokat mekkora és milyen anyagi források segítségével valósítanák meg, az egyelőre nem derül ki.

A Civil Mozgalom a fejkvóta helyett elhelyezkedési kvótát vezetne be, a Fidesz központi marketingstratégiával népszerűsítené a hazai intézményeket nemzetközi szinten. A Jobbik megszüntetné a bolognai rendszert és visszaállítaná az egyszintű érettségit, míg az LMP csökkentené a központi beavatkozást a bolognai rendszer hazai gyakorlatában. Az MDF többek között a közalkalmazotti státusz megszüntetésével és tandíj bevezetésével változtatna a finanszírozáson, az MSZP kiemelt ösztöndíjat adna a hátrányos helyzetű iskolákban munkát vállaló tanárjelölteknek. Öt kulcskérdésben kérdezte az országos listát állító pártok felsőoktatási koncepcióját az Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin.

140 ezren, azaz a tavalyi adatokhoz képest körülbelül 13 ezerrel többen adták be felsőoktatási felvételi jelentkezésüket idén - jelentették be március 26-án az oktatási minisztériumban. Az alap- és osztatlan képzésekre csaknem háromezerrel, a mesterképzésre pedig 6.500-zal több jelentkezés érkezett az első helyen bejelölt választás alapján, mint tavaly. Mintegy kétezerrel megemelkedett az érettségizők száma is, pozitív tendencia pedig, hogy átlagosan tíz százalékkal nőtt az emelt szintű érettségi vizsgákra jelentkezők száma. A kémiából érettségizők közül 16, a fizikából maturálók közül pedig 19 százalékkal többen választották az emelt szintű vizsgát, mint tavaly - mondta el Hiller István tárcavezető.

Az MDF álláspontja szerint az oktatás területén is ideje áttérni a mennyiségi szemléletről a minőségi szemléletre; a párt úgy véli, a minőségi közoktatás megteremtésének alapvető feltétele a jelenlegi finanszírozási rendszer átalakítása.

Átalakítaná a közoktatás finanszírozási rendszerét a Fidesz: kormányra kerülve megfontolná a feladatfinanszírozás bevezetését, azt szabályozná, hány gyerek tanítása után lehet egy pedagógusstátuszt létesíteni.

Az elkövetkezendő két napban jelentik be az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását. Ennek célja, hogy a bolognai rendszert már bevezetett és az átjárhatóságot megteremtő országok közösen fejlesszék felsőoktatásukat és a kutatás-fejlesztésben hasznosítató erőforrásaikat a versenyképesség érdekében - mondta el Hiller István oktatási és kulturális miniszter a kétnapos Bologna Konferencia megnyitó sajtótájékoztatóján, március 11-én. A következő tíz év a jogi nyilatkozatok helyett a gyakorlaté - tette hozzá.